Margitszigeti Sétajárat (Kisvonat)

A Margitszigetről...

Mintegy 15000 évvel ezelőtt keletkezett. Eredetileg három szigetből állt, az északi részen elhelyezkedő kisebb Fürdő sziget és a déli részén fekvő Festő sziget tartozott még hozzá.

Története közel kétezer éves. Már a rómaiak idején a 3-4. században is lakott hely volt. A népvándorlás idején megszakadt a sziget története, de az Árpád házi királyaink idejében ismét szerephez jut. Ez időben Urak szigete néven emlegették. Neve az idők folyamán többször változott, volt: nyulak szigete, Boldogasszony sziget, illetve Duna sziget is.

IV. Béla uralkodásának idején a 13. században Domonkos rendi apácák kolostort és templomot alapítottak a szigeten. Ide adta be nevelésre IV. Béla lányát a kilenc éves Margitot 1251-ben és itt élt haláláig 1271-ig. Ezután hosszú ideig az ő nevét viselte a sziget.

1796-tól József nádor birtokába került. Ebben az időben Palatinus sziget néven volt ismert.

A sziget mai története a múlt század közepén a Duna szabályozásával kezdődik, mikor a három szigetet egyesítették. Ekkor ismét a Margitsziget elnevezést kapta vissza. Ettől az időtől lendületes fejlődésnek indult, melyet egy időre a második világháború szakított meg. 1945 után újból rendbe hozták, parkosították és a nagyközönség kincsévé tették.

 A sziget nevezetességei:

- Zenélő kút (Bódor kút)
- Japán Kert
- Petőfi ifjúsági tábor
- Dózsa teniszstadion
- Palatinus Strand
- Ferences rendi templom romjai
- Hajós Alfréd Nemzeti Sport Uszoda
- Atlétikai Centrum (a volt úttörőstadion)
- Centenáriumi emlékmű
- Zenélő szökőkút
- A Kaszinó épülete (Holdudvar)
- Kisállatkert
- Angolkert
- Rózsakert
- Írók-, költők sétánya
- Domonkos rendi kolostor romjai
- Víztorony és a Szabadtérí Színpad